|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 11 találat | lapozás: 1-11 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Pomjánek Béla 2002. november 4.Megjelent Pomjánek Béla - Vargyas Antal - Zsigmond Enikő: Hargita megye /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című, 1998-ban napvilágot látott kötetének javított, bővített kiadása. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./2002. december 21.Ameddig nem volt templomuk, a gyimesiek a csíki plébániákon kereszteltek, a csíkszentmiklósi, csíkrákosi, a somlyói templomokba írták be a született gyermekeket. Ez is mutatja a csángóknak a székelységhez való kötődését. 1782-ben a somlyói Ferenc-rendi szerzetesek plébániát hoztak létre Gyimesbükkön, így jött létre a gyimesi egyházmegye 486 hívővel. 1786-tól a Kápolna-patak "szádában" létezett egy ideiglenes kápolna. Innen a patak elnevezése. 1851-ben Gyimesközéplok elvált Gyimesbükktől. 1853-ban fogtak hozzá egy nagyobb templom építéséhez, egy év alatt be is fejezték. Az 1900-as évek elejéig a felsőlokiak is idejártak templomba, míg 1911-ben felépítették saját templomukat. Gyimesbükkön 1974-ben, a legnehezebb időkben épült a római katolikus templom Dani Gergely plébános idején, 1976-ban felszentelték. A legújabb római katolikus templom Hidegségen épült a Bükkhavas- és a Barackos-patakok találkozásánál, Szilveszter Imre gyimesközéploki plébános szervezésével. A templom helyén egy 1925-ben épült kápolna állt, amelyet beépítettek az új templomba. 1999-ben fogtak hozzá az építéséhez, kalákában. 2001. augusztus 20-án szentelték, a védőszentje Szent István. A templom 300 ülőhelyes, de búcsúkor 1000 hívő is imádkozhat a templomban. /Pomjánek Béla: Gyimesközéplok nyírfája. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./2003. január 18.1943 januárja a 2. magyar hadsereg pusztulását jelentette a Don folyó mellett. Csíkmenaság hősi halottaira a templomkert bejáratánál álló, Szervátiusz Jenő szobrászművész alkotta szobrával emlékezik. /Pomjánek Béla: Csíkmenaság hősi halottainak emlékműve. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./2003. március 15.Homoródkarácsonyfalván az unitárius templomot körülvevő falon kívül helyezték el az emlékművet, rajta a felirattal: "Erzsébet nagy királyasszonyunk áldott emléke mindaddig él, míg egy magyar szív dobog. 1904-ben karácsonyfalvi unitárius egyházközség." Az emlékmű és szövege arról az Erzsébet királynéről szól, akinek nagy szerepe volt az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés létrejöttében. /Pomjánek Béla: Homoródkarácsonyfalva Erzsébet-emlékműve. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./2003. május 2.Zetelaka római katolikus temploma előtt áll az emlékkereszt, rajta felirat: "PRO MEMORIA HIC AEDIFICATARUM ECCLAESIARUM 1092-1914.". Ezek szerint Szent László király uralkodása (1077- 1095) idején Zetelaka már egyházközség volt. Az első település Cseleháza volt, a tatárjárás alatt elpusztult. A visszatérő lakosság az ősi településtől 6 km-re délre, a mai helyre építette a második falut. Az új falut a nép Zetelakának nevezte el. Az elnevezés Zetevárral kapcsolatos. Az új településen a nép új templomot épített, amelyet 1615-ben ugyancsak a tatárok kiraboltak és felgyújtottak. 1666-ban a templomot újjáépítették. 1694-ben a tatárok újból megjelentek, és a templomot ismét lerombolták. Újjáépítésére csak 1775-ben került sor. Ez a templom 1914-ig állott. 1914-1924 között épült a mai templom. Zetelaka a kirajzással keletkezett öt falu községközpontja. Idetartozik: Zeteváralja, Ivó, Deság, Sikaszó és Küküllőmező.Egyházilag új egyházközség alakult ki Zeteváralja központtal, a hozzá tartozó Ivó, Deság, Sikaszó, Küküllőmező és Libán falvakkal. /Pomjánek Béla: Zetelaka emlékkeresztje. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./2003. május 10.Farkaslakán a Tamási Áron emlékművet a két Szervátius, Jenő és Tibor, apa és fia faragta 1971-ben és 1972-ben, leleplezése ünnepélyes keretek között 1972. szept. 24-én történt. A két művész kőbe faragta Tamási műveinek jellegzetes alakjait, ezeken keresztül egész életművét. A jelenlegi emlékmű köve a Hargitáról, a Tizenhétfalusi határból származik. Az ékes határnév Árva Bethlen Katához kötődik. Férje halála után Bethlen Kata elköltözött a várból, a költözködéshez kért segítséget a székely falvaktól. A fejedelmi birtokból adományozott havasi legelő így kapta a Tizenhétfalusi nevet a 17 segítő falutól. Kezdetben közösen intézték az ügyeket az Asztalkő körül leülve. Ez egy akkora kő egy forrás mellett, amely mellett elfért a 17 falu küldöttsége. Később a területet egymás között szétosztották, és külön-külön hasznosítják jelenleg is. /Pomjánek Béla: Farkaslaka Tamási-emlékműve. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./2003. július 19.Gyergyóremetén a Fráter György nevét viselő általános iskola és a Balás Gábor nevét viselő könyvtár előterében levő Cseres Tibor emlékmű a község neves szülötteire hívja fel a figyelmet. Cseres Tibor Hideg napok című munkája 1964-ben megjelent, amelyben a magyar csapatok bácskai véres cselekedeteit írta le. Várta a szerb írók részéről az 50 ezer magyar életet elpusztító szerb vérbosszú hasonlóan őszinte feltárását. Ez nem történt meg, ezért ezt elvégezte Cseres Tibor az 1991-ben megjelent Vérbosszú Bácskában című művében. Haláláig, 1993-ig hét regénye és elbeszéléskötete jelent meg. Emlékét a Gyergyóremetén 1995-ben alakult Cseres Tibor Közművelődési Egyesület őrzi. Az emlékművet 1995. ápr. 1-jén, az író születésének 80. évfordulóján leplezték le. Balás Gábor történész, író Gyergyószentmiklóson született, de a család remetei származású. Budapesten, Párizsban és Berlinben tanult, ügyvédi diplomát szerzett, de legjelentősebb munkája, A székelyek nyomában /Budapest, 1984/ történelmi jellegű. Társszerzője a Panoráma sorozatban megjelent Utazások Erdélyben útikönyvnek. Könyvtárát a községi könyvtárra hagyta, ezért viseli a nevét. Remete kirajzása Csutakfalva, neve arra utal, hogy kiirtott erdő helyén települt. Az általános iskola Balás Jenő bányamérnök nevét viseli. Balás Jenő elemi iskoláit Remetén végezte, Budapesten és Selmecbányán mérnöki diplomát szerzett. A bauxit kutatásával foglalkozott. 1919-ben a román hatóságok kiutasították Erdélyből. Magyarországon ő indította el a bauxit bányászatát. Emlékét a magyarországi Gant községben emlékszoba és emléktábla, Csutakfalván az iskola épületén elhelyezett emléktábla őrzi. /Pomjánek Béla: Gyergyóremete Cseres Tibor emlékműve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./ Balás Gábor jelentős összegzése Erdély jókora jogtörténete című háromkötetes munkája, az egyes kötetek 1977-ben, 1979-bn és 1982-ben jelen meg Budapesten. Ennek rövidített összefoglalója Balás Gábor-Domokos Andrea: Erdély rövid jogtörténete 1947-ig /Budapest, 1991/2004. február 16.Napvilágot látott Pomjánek Béla – Vargyas Antal – Zsigmond Enikő: Hargita megye Barangolás a Székelyföldön 1. /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ Az útikönyv a Barangolás a Székelyföldön sorozat indító kötete. 1998-ban jelent meg az első, 2002-ben pedig a bővített második kiadás. A megyében igénybe vehető szálláslehetőségek érvényes címén, telefonszámán kívül településtörténeti jegyzeteket is tartalmaz. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 162005. június 25.Pomjánek Béla Mesélő fák, kövek, kápolnák /Magister Kiadó, Csíkszereda/ című könyvében a Hargita Népében az évek során közölt írásait gyűjtötte egybe. Egy kicsit történelem, egy kicsit földrajz, természetleírás, építészeti vizsgálódás, továbbá kuriózumok gyűjteménye. Csík, a Gyimesek, Udvarhelyszék, Gyergyó mesélő fáit, köveit, emlékműveit, kápolnáit veszi sorra. /Borbély László: Biztató megyejárásra. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./2009. október 7.Szeptember 26-án a gyulafehérvári főegyházmegye megalakulásának ezer éves emlékére keresztet állítottak a Pogányhavason. A közel 3 méteres kereszt felirata: 1009 – 2009 – A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye 1000 éves alapításának emlékére – állíttatta a Szépvízi Közbirtokosság. A kereszt falu felé néző oldalán az idézet: Országokat lehet szétdarabolni: nem lehet legyilkolni lelkeket – Reményik Sándor. Gál Antal, a Szépvízi Közbirtokosság elnöke köszöntőbeszédében elmondta, hogy a történelem során minden népnek volt egy szent hegye: a görögöknek ott van az Akropolisz, az örményeknek az Ararát, a székelyeknek a Hargita, a szépvízieknek a Pogányhavas. /Pomjánek Béla, Csíkszereda: Keresztény lett a Pogányhavas. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./2014. február 19.Útikönyvek útvesztőjeAz igényesség kortünete, hogy az egyre több, Erdélyt és Székelyföldet látni akaró külföldi turista azokat a megye- és városkalauzokat keresi, amelyek helyi, lehetőleg a tágabb régióban élő szerző(k) munkái. Nos, ezek valóban hitelesnek minősülnek, ám megjelentetésüknek egyre több a főleg anyagi jellegű buktatója, s az ilyen kiadványok útvesztőjét jelenti. Érthető, ha a Csíkban élő Pomjánek Béla, avagy a Marosvásárhelyen lakó Fodor Sándor (S) kalauzolja soraival a messziről érkezőt, a téves információnak helye nincs, s amit például Sepsiszentgyörgy városkalauzában József Álmos jegyez, nem ismer hibát. Az ország határain kívül élő szerzők útikalauzaiban viszont bántóak, bosszantóak a téves információk, tele a más szerzők műveiből való figyelmetlen, olykor a szabályokat meredeken megszegő másolással, elírással. Kálnok két műemlék jellegű templomának leírása például hibátlan, csupán a templomokat cserélte fel a szerző. Az Ojtoz-tetői Lina csárda nevéről azt feltételezték a szerzők, hogy a cégére román nyelvű, s így Gyapjú csárda (lînă) néven jelent meg! Gombamód látnak nyomdafestéket a hitelt vesztett útikalauzok, útikönyvek útvesztőjébe torkollott ez a pontosságot igénylő műfaj. Ebből kiindulva kérdeztük a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó profilját irányító Kozma Máriát: számíthatunk-e a Barangolás a Székelyföldön-sorozat – Hargita, Maros és Kovászna megyét felölelő – köteteinek felújított és bővített kiadására, amelyek, bár eddig két kiadást is megértek, de az azóta lepergett közel fél évtized változásai megújulásukat követelik. A válasz határozott igen volt – de a megújítás főleg a kiadás támogatásának függvénye – válaszolta. A sorozat felújítását az a tény is sürgeti, hogy egy személy kivételével a három kalauz szerzői – Zsigmond Enikő, Vargyas Antal, Pomjánek Béla, Balás Árpád, Incze Árpád, dr. Jakab Sámuel, Fodor Sándor (S), miként e sorok írója, a Kovászna-kötet szerzője – nem zárkóznak el a munkától. Sajnálattal említjük, hogy a Maros megye egyik tájegységét ismertető néhai Bíró Donát már nincs az élők sorában. Örömmel vettük azonban, hogy gyerekkori emlékei okán a Sepsimagyaróshoz kötődő Fodor Sándor (S) nyugalmazott marosvásárhelyi tanár a helybeli Mentor Kiadó kérésére elkészítette Marosvásárhely felújított és bővített városkalauzát, pótolva így azt az űrt, ami a széltében-hosszában megjelenő egyoldalú, sőt, olykor szélsőséges minikalauzokat jellemzi. Fodor Sándor gyerekkora színtereiről sem feledkezett meg: 2003-ban a marosvásárhelyi Népújság mellett működő Impress Kiadó segítségével megjelentette Sepsimagyarós falufüzetét, állandó munkatársa volt a Népújság tavalyig megjelenő évkönyveinek, számos erdélyi kiadványnak. Kisgyörgy Zoltán Háromszék (Sepsiszentgyörgy), lapozás: 1-11
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
